Az idős korosztály számára kiemelten fontos, hogy minél több időt töltsön a szabadban és minél kevesebbet a tévé előtt. A túrázás remek lehetőség a jó levegőn való mozgásra és az élményszerzésre.

Hogyan érdemes nekivágni? Erről kérdeztük a megyei Szabadidősport Szövetség elnökét, Fügi Editet, aki gyermekkorától sportol, hetente egyszer teniszezik, rendszeresen fut, és a botos gyaloglás hazai meghonosítója.

Fantasztikus, hogy az emberi szervezet mennyit képes fejlődni, bármennyi idősek is vagyunk. Olyan sportot űzzünk, ami örömet okoz, hiszen ilyenkor boldogsághormon termelődik, amire szükségünk van. Ne zárt helyet válasszunk, menjünk ki a természetbe, ez a legjobb gyógymód. A sportra nem szabad sajnálni az időt, mert az százszorosan megtérül. Rengeteg pozitív hatása van, ezeket akkor tudjuk meg, ha rendszeresen gyakoroljuk. Többek között jókedvet ad és energikussá tesz. Tehát, amíg mozog a kezünk, lábunk, addig menjünk!

A túrázás egyik alapelve a fokozatosság. Felkészülés nélkül nem szabad nekivágni egy hosszabb távnak, mert nem fog jólesni, kimerülünk és elmegy tőle a kedvünk. A túra időpontja előtt legalább három-négy alkalommal tegyünk meg kisebb szakaszokat. Ez ne lassú séta legyen, hanem intenzív gyaloglás. A karunkat előre-hátra lóbálva mozgassuk a felsőtestünket, hogy a tüdőnk több oxigént kapjon, ezzel a szívünket is megdolgoztatjuk. Ne tipegjünk, próbáljunk meg hosszabbakat lépni.

Ami a ruházatot illeti: rétegesen öltözzünk, több vékony ruhadarabot vegyünk fel, kerüljük a vastag pulóvereket, kabátokat. Célszerű a mellény, ami a hátunkat védi, a karunkat szabadon hagyja. A lábfájást megelőzendő, szerezzünk be egy kimondottan erre a célra gyártott túracipőt, a városi sportcipőt és a szandált hagyjuk otthon.

Tegyünk a hátizsákba egy könnyű szél- és esőálló dzsekit, némi harapnivalót és sok folyadékot.

Mi győriek szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen itt van a Püspökerdő, amelynek jól kiépített útvonalait többször érdemes végigjárni. Szóval, álljunk fel a fotelból és vágjunk bele, nem fogjuk megbánni.